Járatok Kínába
Peking 2008-ban került be a világ köztudatába, amikor megrendezte a látványos olimpiai játékokat. Kína, az alvó sárkány, felébredt, és fővárosa bejelentette, hogy visszatért.
Az olimpia elsöprő kulturális és fizikai változást hozott a város életében. A Madárfészek stadion, a Vízkocka és a Pekingi Operaház elképesztő szintű építészeti alkotások. Ezzel szemben állnak a hagyományos, udvaros házak, a hutongok, amelyek továbbra is fennmaradtak, nagyrészt a város feltörekvő középosztályának köszönhetően, akik meglátták a lehetőséget ezekben a gyönyörű épületekben, és éttermekké, hotelekké és felső kategóriás magánlakásokká alakították azokat.
Peking, szintén az olimpiának köszönhetően, könnyebben elérhető úti céllá vált, mint azelőtt volt. Ha például korábban taxival szerettünk volna utazni, ügyes diplomáciai érzékre, innovatív kommunikációra és sok-sok mutogatásra volt szükségünk, és a városnak olyan részeit is láthattuk, amelyet soha nem terveztünk. Manapság azonban a legtöbb taxisofőr beszél angolul, és nem szokatlan számukra, hogy turistákat kell fuvarozniuk. Ráadásul rengeteg luxushotel és drága étterem épült, amelyek jól illeszkednek a város eddig is kiváló (és elérhető árú) éttermei közé.
A szakadatlan újjáépítés szerencsére megkímélte a Tiltott Várost, amely ugyanolyan lélegzetelállító, mint volt, a Dob- és Harang-tornyot, és a Nyári Palotát, amely a város határán fekszik. Ezek a fenséges helyek emlékeztetnek Peking gazdag birodalmi múltjára. Eközben a barátságtalan kormányzati épületek, a mérhetetlenül nagy Tiananmen tér és a széles sugárutak árulkodnak Kína modern kori hatalmáról.
És annak ellenére, hogy Peking a Kínai Népköztársaság fővárosa, a város mindig is megőrizte a csibészes ellenállást, amelyet a helyiek száraz humora és az izgalmas, gyakran bomlasztó művészeti és zenei színtér, valamint a lüktető éjszakai élet testesít meg.